Legyünk büszkék a Nemzeti Tehetség Programra!

Áttekintő helyzetértékelés a Nemzeti Tehetség Programról.

Érdemes először is visszatekintenünk kissé. A tehetségsegítés terén 1987-ben az ECHA (Európai Tehetségsegítő Tanács) megalakulása indította el azt a folyamatot, ami a mai hazai tehetségprogramokhoz vezetett. A rendszerváltást megelőző évek egyre frissülő tudományos közéletének keretében a magyarországi szakemberek hamar csatlakoztak a kezdeményezéshez: az „ECHA-Hungary” szekciót létrehozó szakemberek 1989-ben megalakították a hazai tehetségsegítés tudományos és gyakorlati szervezetét, a Magyar Tehetséggondozó Társaságot (amely 2017 szeptemberében már a 28. országos konferenciáját tartotta Szarvason). A magyar tudományos hagyományokra alapozva új, modern felfogású kutatói és gyakorlati műhelyek jöttek létre, amelyek több tudományterületet is érintve megtermékenyítő pezsgést okoztak a tehetségazonosítás, -fejlesztés, -segítés terén. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1985 és 2013 között mintegy 1300 szakkönyv, cikk és tanulmány jelent meg Magyarországon – ezzel szorosan illeszkedtünk a nemzetközi tudományos trendhez.

Az 1990-es évek kutatói munkája, néhány iskola élenjáró jó gyakorlata (pl. a törökszentmiklósi Bethlen-iskola!), valamint a Debreceni Egyetem és az ELTE tudományos tevékenységei az évtized végére komoly eredménnyé értek: 1999-ben az Oktatási Minisztérium felkérte a Magyar Tehetséggondozó Társaságot, hogy dolgozza ki egy országos, komplex szemléletű tehetségsegítő program szakmai tartalmát. Így a kormány támogatása mellett 2000-ben elindult az Arany János Tehetséggondozó Program, amely az évek során mára már több AJTP-program együttes megvalósítását is jelenti. Ez az a program, amelynek keretében először, nagy volumenben, komplex szemléletű tehetségsegítés történhetett szerte az országban, a közoktatás keretében, hátrányos helyzetű tanulókat is nagy számban bevonva. Érdemes idéznünk az AJTP céljait: a tudás tekintélyének visszaállítása; a különböző szociális, kulturális gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása; tehetséggondozás; az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

Az AJTP kiváló gyakorlatának tapasztalatára alapozva, valamint a 2006-ban megalakult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (és a Matehetsz) tagszervezeteinek ösztönzésére, széles politikai konszenzussal 2008-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programot. (126/2008. XII. 4. Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről.) A határozat kimondja, hogy „a tehetségek segítése nemzeti ügy”, rögzíti a széleskörű társadalmi összefogás szükségességét, valamint a tehetségsegítés modern, komplex szemléletét tükröző alapelveit. A program egy tehetségbarát társadalom kialakítását tűzte célul, ennek érdekében átfogó társadalmi összefogást sürget, felsorolva a szükséges szereplőket, csoportokat, teendőket: a köznevelés és a felsőoktatás intézményei; állami-civil együttműködések hálózatok, projektek terén; civil szervezetek és egyházak aktivitása; cégek, vállalatok, segítő tevékenysége; magánszemélyek felajánlásai; szülők, szülői szervezetek bevonása; médiatámogatás stb.

A kormány és a társadalmi szféra összefogásának jelképe és egyszerre anyagi forrása is az állampolgárok által adható 1%-os adófelajánlás. Az egyetlen állami előirányzatként megjelölt célra, „a Nemzeti Tehetség Program feladatainak ellátására” 2009-ben 54 ezer, 2010-ben 130 ezer, 2011-óta évente mintegy 300-350 ezer állampolgár ajánlja fel adójának egy százalékát. Ez komoly és erősödő társadalmi bizalmat jelent, amelynek alapja, hogy a program megvalósítása átláthatóan és hatékonyan történt az eltelt 8 évben. 2009 és 2015 között a közoktatásért, illetve köznevelésért felelős minisztérium felkérései alapján a Matehetsz-re különlegesen sok feladat megvalósítása hárult, elmondható, hogy ez az időszak jelentősen hozzájárult a Nemzeti Tehetség Programról alkotott – és ma is érzékelhető – pozitív kép kialakulásához.

A felajánlott adóforintokat 2015 óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslata alapján az Országgyűlés mintegy 100%-kal megnöveli, így a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum és az EMMI vezetői döntése alapján évente kb. 3mrd forint „hazai” pályázati keret áll rendelkezésre. A pályázatokra jellemző, hogy határokon átnyúlóak a kiírások; a pályázatok tartalma a tehetségsegítés komplex szemléletét tükrözik; a kiírások célcsoportjai pedig a nemzeti ügy elve szerint vannak megnevezve. Az évenkénti kiírások követik a kezdetekkor elhatározott hálózatos felfogást is, támogatják a hálózati sokféleséget és ösztönzik az intézményi és szakértői személyes együttműködést. A pályázatok segítik az intézményi fejlesztőprogramokat; versenyek szervezését; tehetséggondozó műhelyek, közösségek munkáját; a nemzetközi aktivitásokat; a felsőoktatási tehetséggondozást, szakkollégiumokat, a tehetségsegítést erősítő kommunikációs tevékenységeket stb. Különösen fontosnak tartom a 2013-ban elindított Bonis Bona díjat is a tehetséggondozók anyagi és erkölcsi elismerése érdekében, valamint a 2015-ben elindult (és azóta évente több százmilliós kerettel kiírt) Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat.

A teljes cikket itt olvashatja el:
http://tehetseg.hu/aktualis/legyunk-buszkek-nemzeti-tehetseg-programra

balog_novak_schanda bonisbona_2013 eu_talent_day_2011

Megosztás